Újra divat a spórolás

Pár éve gyakran smucig alaknak nevezték, aki csak szódát kortyolt a kávézóban, hazait vitt be ebédre a munkahelyére, netán cipőt sarkaltatott. Mára ez megváltozott.

Jó húsz éve nagyanyám egyik születésnapomra sárgult füzetet adott ajándékba, amelybe a két világháború alatt felgyűlt tippjeit jegyezte fel. Hogyan lehet a már hordott ruhákat vállfán szellőztetve ritkábban mosni, hogyan készül főtt babból gesztenyepüré-pótlék, sárgarépából sárgabarack-lekvár-helyettesítő, mi a stoppolhatatlannak hitt harisnya foltozásának a titka, hogyan menthető a zsizsikes borsó java, mennyi a legkevesebb liszt, amivel a nagycsaládnak egy levest be lehet rántani... csak mosolyogtam annak idején az archaikusnak vélt tudáson.
Ha ma előveszem a füzetet, nem azért teszem, hogy szó szerint betartsam, hiszen háború sincs (szerencsére), és szidoloznom sincs mit (hálistennek). De a szemlélet, amivel az egyéni gazdálkodás a makro-válság mikro-léptékben is jelentkező hatásaira felelhet, aktuális és integrálható.
Hiszen beszélgetéseinkben egyre gyakrabban merül fel a téma: ti hol, hogyan, mivel spóroltok? A válasz nemegyszer arról szól, hogyan értékeljük át igényeinket. A vonal, amely elválasztotta nélkülözhetetlennek hitt használati tárgyainkat és luxuscikkeinket, eltolódóban van. S nemcsak Magyarországon: tízből nyolc amerikai megpróbál spórolni.
A Pew Research közvélemény-kutató intézet eredményei szerint ma jóval kevesebben tartják nélkülözhetetlennek a ruhaszárító-gépet, a légkondicionálót, a televíziót és a házimozit, a kábeltévét vagy a mikrohullámú sütőt, mint korábban. Jobban vigyáznak a meglévő masinákra, mert a „hipp-hopp lecserélem" divatja visszaszorulóban van.
De a tartós cikkeken túl más dimenziókban is megjelenik a takarékosság attitűdje: a válaszadók közel hatvan százaléka márkaboltok helyett diszkont áruházakban vásárol, és a drága, de márkás termékek helyett az olcsóbbat választja.
A választásokat váltások is követik: olcsóbb kábeltévét és mobiltelefon-előfizetést eszközölt a megkérdezettek negyede, pedig ezekről a szolgáltatásokról tudjuk, hogy ha „lecövekelt" az ügyfél, nehezen moccan. Az amerikaiak harmada visszafogja az alkohol- és cigarettafogyasztást, ötödük pedig önkezével lát neki ama ház körüli munkáknak, amelyekhez korábban szakembert hívott.

Nem spórolunk, hanem racionalizálunk
Mi, magyarok, az áram- és gázfogyasztást fogjuk vissza a Nielsen piackutató felmérése szerint, s ruhára költünk kevesebbet. Igyekszünk olcsóbban szórakozni, nyaralni, csökkentjük a telefonköltségeket, halasztjuk a háztartási elektromos gépeink cseréjét, és kevesebb készételt veszünk.
A válság nem attól fog elmúlni, hogy igyekszünk megfeledkezni róla. Mégis, a Szonda Ipsos kvalitatív kutatásának április közepén lezajlott fókuszcsoport-résztvevői sajnos ezt a stratégiát követik, védve kellemes belső világukat, s mint a gyermekek, kívülről remélve a megoldást: valaki tegyen már valamit, hogy kimásszunk ebből.
Pedig attól, hogy hárítjuk, még itt a válság, sőt, ki is hat mindannyiunk életére. De szeretnénk hinni, hogy pont a mienkre talán nem annyira, s ha látjuk is, hogy a környezetünkben romlik az életszínvonal, próbáljuk nem észrevenni. Elvégre mi nem szorongunk, hanem megfontolunk, és nem spórolunk, hanem racionalizálunk.
A Szonda Ipsos kutatói kétféle válságkompenzáló stratégiát tártak fel: mindenből jutnia kell ugyanúgy, mint korábban, csak most az olcsóbb terméket választja a lakosság, és ez gyakran a minőségvesztés érzését kelti.
A másik út a tudatos vásárlás, a közép- és hosszú távú gondolkodás megjelenése. A magyar gyümölcs nem rohad el olyan gyorsan, mint az agyonvegyszerezett tengerentúli változat, a házi tejből készíthetek aludttejet, míg a dobozosok nagy része alkalmatlan erre. Felfedezzük a nagykiszerelést, kezdjük hanyagolni az eldobhatót, és egyre többen, egyre lelkesebben piacolunk a nagyvárosokban is.
Sokak szerint a takarékosság vezethet ki a válságból, de meggyőződésem szerint a takarékosság nem erre való. Mint amikor az elhanyagolt kedvesre kétségbeesve figyelni kezd a másik, mint amikor a kamasz súlyos problémái láttán fejéhez kap a szülő - a baj eljövetelekor nem a megelőzés receptjei fognak segíteni. De azért nem szabad megfeledkezni róluk.
Apróságok, amelyeket mostanában lesünk el egymástól: egy frufru-igazításért már nem szaladunk be a fodrászatba, öt perc alatt megvan a tükör előtt, cikkcakkosra ritkítva pláne! Sikkes lett tusolni, húsz perc helyett három alatt - ugyanolyan tiszták leszünk, mintha órahosszat áznánk a drága vízben, és feleannyi sampon is épp elég. A ledek már nem világítanak éjszaka: akinek eszébe jut, lemond a háztartási eszközök standby-üzemmódjának áramfogyasztásáról.


A tejfölös pohár alján már nem marad ott az a fél kanálnyi, mielőtt kihajítanánk a szemétbe, a kiürült öblítős flakonba vizet töltve nyerünk egy kézzel mosott darabra egy utolsó adagot. Ahelyett, hogy feltekernénk a fűtést, előveszünk egy pulóvert, a rostos gyümölcslevet felesben hígítva isszuk odahaza. Máshol meg nem is, hisz ki a csuda tud manapság adni pár deciért több száz forintot...



Forrás: http://tudatosvasarlo.hu//Szvetelszky Zsuzsa

Hogyan és miért hasznosítsunk esővizet?

Aki kertes házban lakik, annak jó ötlet a vízzel való takarékosság.
Hogyan?

Hogyan hasznosítsuk az esővízet?

Nem nehéz belátni, hogy milyen pazarlás ivóvizet használni WC-öblítésre, mosásra, öntözésre, holott sok esetben ezt kiválthatjuk akár esővízzel is. Összegyűjtöttünk néhány tippet, hogy mire érdemes figyelni esővíz-gyűjtő rendszer kiépítésénél
A közműdíjak rohamos emelkedésével egyre nagyobb luxust jelent az ivóvíz minőségű vezetékes víz többféle célra, például öntözésre történő felhasználása. Joggal merül fel a kérdés, hogy feltétlenül muszáj vezetékes vízzel megoldanunk a kert locsolását? A válasz egyértelmű: pazarló luxus. Más forrásból beszerezhető, gyengébb minőségű víz is alkalmas lenne erre a célra.
Mivel a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb csapadékeloszlással, vagyis az extrém száraz és extrém csapadékos időszakok hektikus váltakozásával kell számolnunk, nem árt, ha meg tudjuk oldani a csapadékvíz - legalább egy részének - visszatartását. Éppen ezért fontos a tetőről felfogott esővizet tárolni, és a szárazabb időszakban felhasználni a kert öntözéséhez.
Kézenfekvő azon is elgondolkodni, hogy ha már megoldjuk az esővízgyűjtést, az öntözésen kívül még mire használhatnánk fel? A válasz: olyan tevékenységekre, amelyek nem igényelnek ivóvíz minőségű vizet, pl. takarításhoz, mosáshoz, WC-öblítéshez.

Ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy az esővíz lágy víz, a mérleg nyelve egyértelműen az összegyűjtött, nem vezetékes víz használatára dől el. Ha esővizet használunk a mosógépben, akkor egyrészt alacsonyabb lesz a vízdíj, másrészt a lágy víz nem okozza a mosógépünk idő előtti elhasználódását, vízkövesedését, így kevesebb vízkőoldószert kell használni.
A WC-öblítés kapcsán nem kell ecsetelnünk az esővíz hasznosításának előnyeit, de tegyük hozzá, hogy még ez is luxus, ha arra gondolunk, hogy ezt szürkevízzel (mosás után keletkező szennyvízzel) is megoldhatnánk.
Hova építsük?Milyen egyszerű műszaki paramétereket kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy egyáltalán megérje? Először is lássuk, hol érdemes tároló ciszternákat építeni: többek között kisebb háztartásoknál, ikerházaknál, sorházaknál, a zöld- és falusi turizmus építményeinél, a mezőgazdaságban, parkok öntözésénél. Ebből a szempontból átgondolást igényelnének a lakóparkok és a nagyobb kertekkel rendelkező régebbi társasházak is.

Megéri?
Egy négyszemélyes családban az egy főre jutó napi vízfogyasztás mintegy 150 liter. Ebben benne van az ivásra, főzésre, tisztálkodásra, autómosásra, házon belüli és egy kis kert öntözésére használt víz mennyisége. A nem ivóvíz jellegű - vagyis csapadékvízzel, szürkevízzel kiváltható - vízfogyasztás ebből legkevesebb 70 liter/nap.
Figyelembe véve, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 500-900 mm, egy négyszemélyes családnak 150 négyzetméter nagyságú tetőfelületről (ez 80-90 négyzetméter hasznos alapterületű házat jelent) célszerű gyűjtenie az esővizet. Ehhez kb. 5 köbméteres tárolóra van szükség.
Ha nem tudunk ennyi esővizet összegyűjteni, számolni kell azzal, hogy vezetékes vagy kútvízből kell pótolni a szükséges vízmennyiséget, vagy csökkentenünk kell a vízhasználatot, például komposzt WC-vel.
Attól függően, hogy csak a hétvégi kert locsolására használjuk-e az esővizet, vagy komolyabb WC vagy mosógép vezetékezést építünk ki, a bekerülési és kivitelezési költségek nagyon változóak: 200.000 Ft-tól akár 2.000.000 Ft-ig is terjedhetnek. Ha figyelembe vesszük a dolgok jó oldalát, vagyis hogy éves szinten 30.000 - 100.000 Ft vízdíjszámla spórolható meg, a befektetett pénzünk 10-20 év alatt megtérül

A városi csapadékvíz kedvezőtlen is lehet
A csapadékvíz tehát nem számít kemény víznek, azaz kevesebb benne a kalcium valamint a magnéziumion, mint a vezetékes vizeinkben, vagyis kevésbé okoz vízkövesedést. Hátránya viszont, hogy a szennyezett levegőből kioldott anyagok miatt savas kémhatású, azaz pH értéke kisebb mint 7.
A savas jelleg mindenképpen rossz a környezetre nézve, de a vegyészek szerint előnye is van, amely miatt megint csak az esővíz felhasználhatósága felé dől el a mérleg nyelve. Ugyanis ha a begyűjtött esővíz nem lenne savas, komolyabb tisztítási folyamatok miatt mindenképp többlet vegyi kezelést igényelne. Tehát az esővíztárolásnak fontos feltétele az is, hogy bizonyos fokú előszűrést el kell végezni, továbbá figyelembe kell venni, hogy a vízzel érintkező felületek milyen anyagból vannak.
Tekintettel arra, hogy csapadékvizeink már akár a húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest is jóval szennyezettebbek, valamint városi környezetben fokozottan szennyezettek, a nagyvárosi esővíz önmagában még öntözésre sem javasolt. Csak abban az esetben öntözzünk vele, ha jól átgondolt és a piacon célzottan erre a célra kialakított tárolók és szűrők figyelembevételével hasznosítjuk. Mindenképp tudatában kell lennünk annak, hogy milyen tárolókat és szűrőket alkalmazhatunk.

Milyen tárolók vannak?
Legcélszerűbb belülről cementhabarccsal simára dolgozott felületű betontárolóban gyűjteni a csapadékvizet, de bizonyos kismértékű előszűrés biztosítása mellett a műanyag vagy rozsdamentes fémtárolók is szóba jöhetnek.
A betontározó mellett szól az a tény, hogy a víz a betonból ásványi sókat tud kioldani, ezek szükségesek a víz jó biológiai tulajdonságainak eléréséhez, a savas hatás csökkentéséhez. A víz elektrosztatikai tulajdonságai is javulnak, magyarán nem poshad meg.
A műanyagtárolóknál fennáll a veszély, hogy megposhad a víz, hacsak már a tárolóba engedés előtt fel nem javítjuk a víz minőségét. Ennek a legoptimálisabb, legkímélőbb módja, hogy a tetőről begyűjtött vizet egy mészköves zárt tartályon vezetjük át. Ezáltal a víz pH értéke visszanyerheti egyensúlyi állapotát, és így a műanyag tartályban is jól tárolható válik.

Honnan gyűjtsük és hogy tároljuk?
Az esővízgyűjtés általános működési elve a következő: az esőcsatornán keresztül a tetőről érkező vizet szűrő közbeiktatásával juttatjuk a ciszternába, amely a ház mellett földbe süllyesztve vagy a ház alagsorában helyezhető el. Kis kerti tárolók is léteznek, ezek használhatók arra az egyszerű tározásra, amit már a nagyszüleink is megvalósítottak a ház körüli kertben.
A korszerű szűrés három fázisban történhet. Az első az egyszerű ülepítés, vagyis a nehéz anyagok kiülepítése. A második a szita jellegű szűrő, amely egyszerű mechanikai szűrést valósít meg, kiszűri a nagyobb szemcséket. A harmadik - ez már sok esetben túllihegettnek tűnik, de mégis vannak példák a használatra - az aktív szénszűrés. Itt már biológiai és kémiai szűrés is végbemegy. Ebben az esetben már komolyabb felhasználás várható el, de akár mosogatáshoz, mosdáshoz is alkalmassá lehet tenni az esővizet. Bonyolult szűrés ide vagy oda, a hétvégi telken állványra szerelt, feketére festett hordóban összegyűjtött esővíz kiválóan alkalmas az alkalmi zuhanyzásra.
Az előszűrt esővíz a tározóba jut, majd egy automata szivattyú-rendszeren keresztül máris mehet a fogyasztóhelyre. Ha a ciszterna kiürül, úszókapcsoló segítségével vezetékes vízzel utántölthetjük, így folyamatosan biztosított a vízkivétel.
Amennyiben házon belül WC öblítésre és mosáshoz is használjuk az esővizet, két vízhálózatra van szükségünk: ivóvíz hálózatra és esővíz hálózatra. Természetesen az esővíz hálózat jóval kisebb, mint az ivóvízé, hiszen csak a WC-hez és a mosógéphez kell eljutni vele. A szivattyú- és szűrőrendszereket működtető energiáról elmondható, hogy a hasznosságuk mellett eltörpül működtetési költségük értéke.
A betonanyagú ciszternákhoz tartoznak a ROCLA ® cég termékei; az Al-Ko®, a Raurain®, a Sotraletz® cégek műanyag termékeket kínálnak. A gyártók általában rendszerben gondolkodnak, így nem javasolják külön megvásárolni a termékeket. A tározó mellé célszerű a szűrőt és szivattyút is beszerezni.
A használattól függően gondoljuk át az új csővezeték-rendszer kialakítását. Fontoljuk meg lombkosár beépítését is az esővízcsatornák betorkolási nyílásaira, ezzel elejét vehetjük annak, hogy a tetőről besodródó levelek eltömjék a vezetéket.

A szerző építész, a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának tagja.

forrás:tudatosvasarlo.hu / Lukács Árpád

Különleges lekvár készítése

Feketeerdő lekvár:

Hozzávalók:

1 kg magozott meggy, 10 dkg ét tortabevonó

csoki felolvasztva, 0,5 dl cseresznyepálinka,

50 dkg cukor, 1 tasak Zseléfix, vagy Quittin v. más

zselésítő szer.

A megmosott, kimagozott meggyet enyhén turmixoljuk,

hozzáadjuk az olvasztott csokoládét és a pálinkát. A cukrot a

zselésítővel elkeverjük, és a gyümölcskeverékhez adjuk.

Az elegyet kevergetve nagy lángon felforraljuk, majd állandó

kevergetés mellett legalább három percig forrni hagyjuk.

A tűzről levesszük, üvegekbe töltjük, és jól lezárjuk.

Meggylekvár:

A kimagozott meggyet turmix gépben

összedarálom. Rövid ideig főzöm, amíg a

habot elfőtte. Utána 1 kg meggyhez 40 dkg

cukrot teszek. Addig főzöm a cukorral,

míg az edényben kb. egy-két centivel lejjebb

van a lekvár szintje. Forrón, tisztára mosott üvegekbe töltöm.

Az üveg alá 2 kést teszek, így nem reped el.

Ha lecseppent az üveg szélére a lekvár, tiszta, nedves

konyharuhával letörlöm a tetejét, mert záráskor ez lehetőséget

ad arra, hogy levegő kerüljön a lekvárba. Rácsavarom a tetőt

és fejtetőre állítom az üveget. Ha nem folyik ki a lekvár,

akkor jól zár a tető.

Így nem kell bele tartósítószer. Fejtetőn állítva pokrócba

takarom és ott hagyom kihűlni. Minden lekvárt így teszek el.

Nem kell bele szalicil és nem penészedik.

Ha penészedik, akkor rosszul zárt tető, azt el kell dobni.
Jó befőzést és finom süteményeket, ételeket a lekvárral.

Hné H. Zsuzsa / elotisza.hu

Befőzés

A spórolásnak egy nagyon kellemes módja a befőzés.
Lehet, hogy nem akkor kellemes, hanem amikor esszük.

Kajszibaracklekvár:

A jó érett kajszibarackot megmosom, forró vízbe dobva
meghámozom. A kimagozott barackot nagy tálba teszem,
valamennyi cukrot teszek rá és egy kizárólag befőzéshez
használt fakanállal addig keverem nyersen, amíg teljesen
szétmállik. Nem baj, ha nagyobb darabok is maradnak benne.

A cukor végső mennyiségét kóstolással állapítom meg.
Tiszta üvegekbe merem (nyersen!), dupla folpackkal
lezárom és így csavarom rá a tetőt jó erősen.
Nagy fazék aljára újságpapírt teszek, belerakom az
üvegeket, a tetejétől 1 ujjnyival lejjebb vizet töltök,
felforralom, magyarul kidunsztolom.
Addig szoktam dunsztolni, amíg el nem kezd szétválni
egy levesebb rész az üveg alján.
Utána szárazdunsztba teszem 1 napra.

Tartósítószert nem kell használni, még a tető alá sem
(kipróbáltam többféle módszerrel, az eredmény
ugyanaz volt), Egyedül A TISZTASÁG a döntő.
A lekvárt nem főzöm, így megmarad a természetes
íze, de mégis hőkezelem. Elnézést a
szerénytelenségért, de csak folyékony aranynak
hívom, annyira finom.
Eléggé folyós, sütibe nem használható.


Az a tapasztalatom, ha minden patyolat tiszta,
bármit el lehet tenni (dunsztolással persze)
tartósítószer nélkül, még az őszibarackbefőttet
is.
Sok sikert és jó étvágyat:
Bernáth Csilla (Szeged)/elotisza.hu


KAJSZILEKVÁR:

Hozzávalók:
1kg Gönci barackhoz 20 dkg méz vagy cukor.
A kimagozott barackot éles késsel felaprítjuk héjastul,
felfőzzük, és addig rotyogtatjuk, míg besűrül.
Közben sűrűn kavarjuk, le ne égjen.
Ha igazán finom baracklekvárt akarunk,
kevés tört magját tüllben tegyünk bele a fövés
első 20-30 percében, aztán dobjuk ki.
Főzzük tovább, és ha sűrül, belerakjuk az édesítőt.
Először csak keveset, és addig pakoljuk,
míg kijön a kívánt íz.
Vigyázat, a cukortól köpködni fog!

Ha mézzel csináljuk, már nem rottyantjuk fel újra.
Beleönthetünk kilónként 1-2 ek. barackpálinkát/
likőrt is, jól elkavarjuk együtt.

Kifőzött, még forró üvegekbe szedjük, befedjük
celofánnal, rászórunk Na-benzoátot, majd fedővel
vagy újabb celofánnal zárjuk és jó lassan, 3 nap alatt,
letakarva hűtjük (dunsztoljuk szárazon) ki.
Magját ne dobjuk ki, legjobb B 17 vitaminforrás,
ami rákellenes hatású.
elotisza.hu

Nem spriccel ki...

Kérdés: Mindannyian tudjuk, mi történik, ha felrázunk egy üdítős dobozt, aztán kinyitjuk: az összes innivaló szétspriccel ránk és mindazokra, akik balszerencséjükre mellettünk állnak. Miért nem járunk így, ha a doboz tetejét felrázás után többször megkocogtatjuk egy fémtárggyal, például kanállal vagy kulccsal?

Válasz: Ha a dobozt megkocogtatjuk, a rezgés hatására a buborékok kiszabadulnak, és a doboz tetejére szállnak fel, ahol nagyobb buborékokká állnak össze vagy elkeverednek a doboz tetején lévő gázzal. Ha ezután nyitjuk ki a dobozt, a gáz anélkül távozik, hogy a folyadékot magával rántaná és azokra zúdítaná, akik balszerencséjükre mellettünk állnak. Ha a dobozt nem kocogtatjuk meg, a buborékok csak akkor tudnak tágulni, amikor a nyomás csökken, és ilyenkor maguk elôtt tolják a folyadékot.
Ugyanez a jelenség játszódik le, amikor a kisbabákat büfiztetjük (bár rendszerint nem fémtárggyal idézzük elô): addig ütögetjük a babák hátát, amíg a buborékok föl nem jönnek.

Miért érdemes sós vízben főzni a tésztát?

Az ember az első pillanatban azt hinné,

hogy a só megkönnyíti a forrást,

pedig ennek éppen az ellenkezője igaz.

A sós víz jobban felmelegszik,

mielőtt forrni kezdene, mint a sótlan.

Ezért a sós vízben az élelmiszer

(például a tojás vagy a tészta) magasabb hőmérsékletre

melegedhet fel, és gyorsabban főhet. A fõzést többnyire

az ennivalóban, vagy a lábosban levő víz forráspontja

szabályozza. Minden, ami csökkenti a forráspontot,

például a nagy magasság, a legtöbb főzési folyamatot lelassítja,

és minden, ami növeli a víz forráspontját, például a só vagy a

kukta, a főzési folyamatok többségét felgyorsítja.

(A fordítás Louis A. Bloomfield)

Összesítve: sós vízben főzzük a tésztát, a tojást, ha sietünk.

Fizessünk kevesebb villanyszámlát!

Energiatakarékos égők.



Nekem vannak olyan izzóim, amik már vannak sok évesek ! Jól szolgálnak a mai napig is.


Túl sokat nem érdemes fel le kapcsolgatni őket, viszont több ezer forintot spórolnak meg élettartamuk alatt.



Standby üzemmód a híresztelésekkel ellentétben elég sokat fogyaszt, gondold el, éjjel nappal ebben az állásban van, és nemcsak tv, de annyiféle készülék van egy háztartásban, ha ezek áramfelvétele összeadódik, csak csodálkoznánk az eredményen. A tv energia felhasználása éjjel 40%-os a stand by állapot alatt. Kell ez nekünk? Hallottam már azt is, és van is ismerősőm, akinek van egy főkapcsolója éjszakára, és ami nem létfontosságú, hogy be legyen kapcsolva, azt mind áramtalanítja.



• A régi fagyasztódat, hűtőgépedet korszerűbbre cseréled, évente annyi energiát takaríthatsz meg, amennyiből egyszer feltöltheted élelmiszerrel a hűtőládádat. Persze, ha azt nézzük, hogy mennyibe kerül egy új hűtő? Akkor lehet, hogy olcsóbb a régi.





A számítógép monitorja is lehet energia takarékos, ezen kívül a készülék is, ha már nem használod, kapcsold ki.

A moblltelefonod töltőjét se tárold a konnektorban, az is fogyaszt áramot!

Pénztárca kímélő, ha a 1,5 V-os ceruza elemeidet akkumulátorokra cseréled ki, mert azok nagyon sokszor felhasználhatók, tölthetők. Ráadásul nem kell mindig kidobni és a környezetet szennyezni.